Az élet körforgásának eme nagy dilemmája már az ókori tudósokat is foglalkoztatta. Platon filozófiai oldalról közelítette meg a problémát. Biológiai vagy evolúciós magyarázatot még amúgy sem adhatott volna. Az ő definíciója szerint ugyanis az ember egy két lábú, tollatlan állat. A tényből, hogy csak ennyi különbséget látott az ember és a madár között, az alapkérdés igen nagy vonalú biológiai megközelítésére következtethetünk. A lényege a kérdésnek az ő szemszögéből nézve ennyi: az élő volt előbb vagy az élettelen.
Evolúciós megközelítés
Ha evolúciós szemszögből vizsgáljuk a kérdést, akkor először is értelmeznünk kell a "tojás" szót. Más válasz születik, ha kifejezetten tyúktojásról és más, ha bármilyen tojásról beszélünk. A "tyúk" is lehet elvileg bármilyen madár, de a kifejezés jelenthet szigorú értelemben vett tyúkot is.
Ha bármilyen tojás megfelel, akkor természetesen a tojás volt előbb. Két még nem egészen tyúk, de már tyúk jellegű madár tojásából igazi kiscsirke kelt ki, amelyből megnőve tyúk lett. Ha a "tyúk" a felvetett problémában valójában madarat jelent, akkor is hasonló válasz születik. Két madárszerű dinoszaurusz tojásából kelt ki az első már valódi madárnak tekintett élőlény.
Ha a kérdésben egyértelműen tyúktojásról van szó, akkor viszont a tyúknak kellett először léteznie. Egy valamilyen tojásból kikelő igazi csirke megnőve megtojt egy igazi tyúktojást.
Biológiai megközelítés
Ha a kérdésben szereplő "tojás" a kemény héjú tyúktojást jelenti, akkor brit tudósok megtalálták a választ. A tojás kemény héjának kialakulásában egy ovoledidin-17 nevű fehérje játszik nagy szerepet. Ez a fehérje, mely a kemény tojáshéj kialakulása során katalizátorként működik, kizárólag a tyúk petefészkében található meg. A kemény héjú tojás kialakulásához tehát először a tyúknak kellett kikelnie egy lágy héjú tojásból.
Feltehetjük a kérdést, hogy létezhettek-e olyan madárszerű dinoszauruszok, amelyek már kemény héjú tojást tojtak. Ha igen, akkor mégis a tojás volt előbb... Nem ismerjük a választ.
