HTML

Van-e élet az oráng_után?

Mosolyra derítenek a kutyák, macskák, papagájok és más 2, 4 vagy esetleg többlábúak? Netán a lábatlan jószágokban is el tudsz gyönyörködni? Akkor nézz körül ezeken az oldalakon, a Te örömödre (is) szemezgetek!

Friss topikok

A regények, filmek egyik leggyakoribb témája a hűtlenség. A hétköznapi "pletykák" nagyrészt ugyancsak erről szólnak. Az emberek többsége egész életében az igazit keresi és vagy csak későn találja meg vagy soha. Mire megtalálja vagy megtalálni véli, az illető talán már évek óta párkapcsolatban él mással...
Ez az állandó keresés és a hűtlenség vajon csak ránk jellemző vagy az állatvilágban is általános?

szerelmeselefantok.jpeg

Van értelme a hűségnek?

ajtatosmano.jpgCsak akkor maradhat fenn és fejlődhet egy faj, ha a legéletrevalóbb gének adódnak át a következő nemzedéknek.  A fajok egyedei ezért igyekeznek megtalálni a legideálisabb szülőt utódaik számára. Az utód csak akkor nőhet fel, ha van aki vigyázzon rá és táplálja. Azoknál a fajoknál, amelyeknél ehhez egyetlen szülő is elegendő, általában nem látunk monogám párkapcsolatot. A hímek versengenek egymással és fel akarják hívni magukra a nőstények figyelmét valamilyen módon, ezért testi felépítésükben is különböznek a nőstényektől. Eltérnek méreteikben, színűkben, hangjukban, illatanyagaikban, de akár fényt is bocsáthatnak ki. A nőstények külső jegyek alapján választanak a hímek közül. A látvány, a szagok és az ezek hatására termelődő hormonok irányítják őket a választásban. A hoppon maradt hímek nem adják fel könnyen. Ha nem nyertek a versenyben, akkor jön a megtévesztés vagy az erőszak. A nőstényeknek nem áll érdekében félrelépni, a hímek szerepe pedig lényegében csak a megtermékenyítés - nincs szükség hűségükre. Az ájtatos manó nősténye például gyakran le is harapja a hím fejét az aktus közben.
A monogám fajok különböző nemű egyedei általában kevéssé térnek el egymástól. A párok életük végéig együtt maradnak. Gyakran látjuk ugyanakkor esetükben is, hogy ha van elég táplálék, akkor a hímek másik családot is alapítanak. Máskor az utódok önállóvá válása után néznek új pár után. Így génjeiknek több esélyük van a fennmaradásra.

Az emberszabásúak családi élete

parzogorilla.jpgAz Ázsiában élő gibbonfélék monogámok - egyedül az emberszabású majmok között. A párok életük végéig együtt maradnak és fajtársaiktól elkülönülve élnek. A szomszédos párokkal szemben meglehetősen agresszíven viselkednek. A két nem többnyire csak színében különbözik egymástól.
Az orangutánok hímjei territóriumot tartanak, mely a területen történő párosodás jogával is jár. A nőstényekkel nem szoros a kapcsolatuk - leginkább csak párosodás céljából keresik fel őket. A nőstények és a hímek jelentősen különböznek egymástól.
A gorillák családokban élnek, ahol az ezüstös hátú hím és a nőstények között szoros a kapcsolat. Ez a hím párosodhat csak a nőstényekkel és ő védelmezi a családot. Mérete akár háromszorosa is lehet a nőstényekének.
A csimpánzokra és a törpe csimpánzokra a promiszkuitás jellemző. Nem alakulnak ki párok, nem jöhet szóba hűtlenség - igaz, hűség sem. A törpe csimpánzok nem csak szaporodási célzattal élnek szexuális életet. Felismerték annak örömszerző jellegét is.

Az ember elvileg képes uralkodni a gének által meghatározott késztetései felett. Kérdés, mennyire ésszerű felülírni a belénk táplált biológiai programot az erkölcs nevében.

Címkék: hűtlenség hűség gének

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://orangutan.blog.hu/api/trackback/id/tr95221056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.